Keresés a hírekben
Egy helyszíni felmérés tanulságai
Szerző: Fábián Zoltán
Egy kétezer lakosú nagyközség termelőüzemében, a Profi-Táp Kft.-nél végeztem helyszíni felmérést. Az üzemvezetővel korábban, a 2018. őszi országjárás egyik állomásán és azt követően telefonon már átbeszéltünk néhány fejlesztési kérdést. Vállalkozásuk aktuális állapotából látszott, hogy kellő szakértelemmel vezeti csapatát, és hogy az ipar 4.0 eszköztárával a továbbiakban is versenyképesek lehetnek.
Az irodájába belépve ismerős kép fogadott: az íróasztal melletti fehér táblán a Kano-féle vevői elégedettségi modell ábrája volt, melyen látszott, hogy gyakran használják. A Kano-modellt az országjárás keretén belüli demonstrációk utáni workshopon mutattuk be és gyakoroltuk a résztvevőkkel. Ez a modell jól illeszkedik az ipar 4.0 és a lean eszköztárához: lényege, hogy a vevői elégedettség követésében rejlik a folyamatos fejlődés és az üzleti sikerek kulcsa.
Az üzemvezető örömmel újságolta, hogy a modell alkalmazásával és a termékportfóliójuk átalakításával egy veszteséges tevékenységet már meg is szüntettek az elmúlt két hónapban. Azt is megemlítette, hogy az egyik mintagyári látogatás során ismerkedett meg új üzleti partnerükkel is.
A felmérés első részében az üzleti környezetről, a vállalkozás piaci pozíciójáról, ügyfelekről és a munkatársakról beszélgettünk. A 15 fős csapat jelentősen bővült, és az elmúlt másfél évben majdnem teljesen lecserélődött: jelentős minőségi javulás történt a humán erőforrások területén. Érdekes volt hallani, hogy a helyi újságban úgy hirdették meg az állásokat, hogy azok az elérhető béreket is tartalmazták, és amiatt az új emberek többsége külföldről költözött haza, vissza a családjukhoz.
2018-ban több beruházást és fejlesztést is végrehajtottak, új üzemcsarnokot építettek, melyek eredményeként a termelés volumene 35-szörösére nőtt. A további növekedéshez szükséges alapvető informatikai és gépészeti eszközök beszerzése már megtörtént, most a telepítésükkel, beüzemelésükkel foglalkoznak. Új, a vállalkozás üzleti folyamataira épülő vállalatirányítási rendszert alakítottak ki, amely a szintén frissen beszerzett, PLC alapú mérő-vezérlő egységek segítségével irányítja az integrált gyártósort.
Fejlesztési lehetőségként megállapodtunk abban, hogy a vállalkozás kulcsfontosságú eleme lesz az új informatikai és termelési rendszer, ezért mindig kellően magas szintű IT biztonsági megoldásokat kell alkalmazniuk. A termelés és logisztika minél teljesebb automatizálására, a hibalehetőségek csökkentésére ipari robotokat alkalmazhatnak, valamint a zsákokban tárolt félkész- és késztermékeket RFID-chippel azonosíthatják, így mindig tudják majd, hogy miből mennyi és hol van az üzem területén, illetve épp mennyi hagyja el a kereskedelmi egységet.
A termelésben dolgozók hatékonyságának növelése, gyors és korszerű tájékoztatása és kellő motiválása érdekében helyi képernyőkön és okostelefonokon fogják megjeleníteni a termelési terveket és aktuális információkat. Ezeken az eszközökön követhető nyomon a kulcsfontosságú gépek állapota, valamint az ERP-rendszerhez is biztonságos hozzáférést adnak bárhonnan (telephelyen belülről, otthonról, vagy például üzleti tárgyalás helyszínéről) a vezetőknek és a munkatársaknak is – természetesen kellően magas IT biztonsági szint biztosítása mellett.
Az üzemben heti öt nap dolgoznak egy műszakban. A gyártósori gépek karbantartását kéthetente saját szakembereikkel végzik, ekkor nincs termelés. Megállapítottuk, hogy amint újra bővíteni szeretnék a termelési kapacitásukat, akkor a karbantartási stratégiájukat is újra kell gondolniuk. Az ERP-rendszerbe gyűjtött termelési adatok, valamint a gépekből PLC-k segítségével kigyűjthető információk kiváló alapot adnak a prediktív karbantartáshoz, érdemes annak megvalósítását is megfontolniuk.
A fenti fejlesztések sikeres megtervezéséhez és megvalósításához az Ipar 4.0 Mintagyárak kiemelt projekt keretében további szakértői segítséget adunk.
Egy kétezer lakosú nagyközség termelőüzemében, a Profi-Táp Kft.-nél végeztem helyszíni felmérést. Az üzemvezetővel korábban, a 2018. őszi országjárás egyik állomásán és azt követően telefonon már átbeszéltünk néhány fejlesztési kérdést. Vállalkozásuk aktuális állapotából látszott, hogy kellő szakértelemmel vezeti csapatát, és hogy az ipar 4.0 eszköztárával a továbbiakban is versenyképesek lehetnek.
Az irodájába belépve ismerős kép fogadott: az íróasztal melletti fehér táblán a Kano-féle vevői elégedettségi modell ábrája volt, melyen látszott, hogy gyakran használják. A Kano-modellt az országjárás keretén belüli demonstrációk utáni workshopon mutattuk be és gyakoroltuk a résztvevőkkel. Ez a modell jól illeszkedik az ipar 4.0 és a lean eszköztárához: lényege, hogy a vevői elégedettség követésében rejlik a folyamatos fejlődés és az üzleti sikerek kulcsa.
Az üzemvezető örömmel újságolta, hogy a modell alkalmazásával és a termékportfóliójuk átalakításával egy veszteséges tevékenységet már meg is szüntettek az elmúlt két hónapban. Azt is megemlítette, hogy az egyik mintagyári látogatás során ismerkedett meg új üzleti partnerükkel is.
A felmérés első részében az üzleti környezetről, a vállalkozás piaci pozíciójáról, ügyfelekről és a munkatársakról beszélgettünk. A 15 fős csapat jelentősen bővült, és az elmúlt másfél évben majdnem teljesen lecserélődött: jelentős minőségi javulás történt a humán erőforrások területén. Érdekes volt hallani, hogy a helyi újságban úgy hirdették meg az állásokat, hogy azok az elérhető béreket is tartalmazták, és amiatt az új emberek többsége külföldről költözött haza, vissza a családjukhoz.
2018-ban több beruházást és fejlesztést is végrehajtottak, új üzemcsarnokot építettek, melyek eredményeként a termelés volumene 35-szörösére nőtt. A további növekedéshez szükséges alapvető informatikai és gépészeti eszközök beszerzése már megtörtént, most a telepítésükkel, beüzemelésükkel foglalkoznak. Új, a vállalkozás üzleti folyamataira épülő vállalatirányítási rendszert alakítottak ki, amely a szintén frissen beszerzett, PLC alapú mérő-vezérlő egységek segítségével irányítja az integrált gyártósort.
Fejlesztési lehetőségként megállapodtunk abban, hogy a vállalkozás kulcsfontosságú eleme lesz az új informatikai és termelési rendszer, ezért mindig kellően magas szintű IT biztonsági megoldásokat kell alkalmazniuk. A termelés és logisztika minél teljesebb automatizálására, a hibalehetőségek csökkentésére ipari robotokat alkalmazhatnak, valamint a zsákokban tárolt félkész- és késztermékeket RFID-chippel azonosíthatják, így mindig tudják majd, hogy miből mennyi és hol van az üzem területén, illetve épp mennyi hagyja el a kereskedelmi egységet.
A termelésben dolgozók hatékonyságának növelése, gyors és korszerű tájékoztatása és kellő motiválása érdekében helyi képernyőkön és okostelefonokon fogják megjeleníteni a termelési terveket és aktuális információkat. Ezeken az eszközökön követhető nyomon a kulcsfontosságú gépek állapota, valamint az ERP-rendszerhez is biztonságos hozzáférést adnak bárhonnan (telephelyen belülről, otthonról, vagy például üzleti tárgyalás helyszínéről) a vezetőknek és a munkatársaknak is – természetesen kellően magas IT biztonsági szint biztosítása mellett.
Az üzemben heti öt nap dolgoznak egy műszakban. A gyártósori gépek karbantartását kéthetente saját szakembereikkel végzik, ekkor nincs termelés. Megállapítottuk, hogy amint újra bővíteni szeretnék a termelési kapacitásukat, akkor a karbantartási stratégiájukat is újra kell gondolniuk. Az ERP-rendszerbe gyűjtött termelési adatok, valamint a gépekből PLC-k segítségével kigyűjthető információk kiváló alapot adnak a prediktív karbantartáshoz, érdemes annak megvalósítását is megfontolniuk.
A fenti fejlesztések sikeres megtervezéséhez és megvalósításához az Ipar 4.0 Mintagyárak kiemelt projekt keretében további szakértői segítséget adunk.
Hírek
Államtitkár: A cég, amely a jövő magyar vállalatát testesíti meg
A csomagolási rendszerekkel foglalkozó Adu Alba Kft. a magyar gazdaságstratégia jövőjét szimbolizálja, magyar családi tulajdonban van, high-tech technológiával termel és zöld is – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kedden a társaság székesfehérvári üzemében.
Palkovics: az ország egyik legsikeresebb programsorozata lehet a Modern Gyárak Éjszakája
Kecskemét, 2019. november 15., péntek (MTI) - A Modern gyárak éjszakája programsorozat a kapcsolat lehetőségét teremti meg a korszerű magyarországi ipar, az erős magyar vállalkozások és a magyar emberek között - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteken a Knorr-Bremse Fékrendszer Kft. kecskeméti gyárában, a harmadik alkalommal megrendezett Modern gyárak éjszakája országos programsorozat megnyitóján.